2019. január 3-án meghalt Hermann Ildi. Fájdalmas volt leírni ezt a mondatot. Hermann Ildi 1978. augusztus 15-én született. Nyáron ünnepeltük a 40. születésnapját. Ildi 1985 szeptemberében lett elsős a Bajzában. Nyolc évig járt hozzánk, utána a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanult. Érettségi után az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar magyar-művelődésszervezés szakát végezte el, majd a

" />

Budapest VI. Kerület Bajza Utcai Általános Iskola

Budapest
1062 Bajza u. 49-51

Hermann Ildi emlékére

2019. január 11. 21:30

2019. január 3-án meghalt Hermann Ildi. Fájdalmas volt leírni ezt a mondatot. Hermann Ildi 1978. augusztus 15-én született. Nyáron ünnepeltük a 40. születésnapját. Ildi 1985 szeptemberében lett elsős a Bajzában. Nyolc évig járt hozzánk, utána a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanult. Érettségi után az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar magyar-művelődésszervezés szakát végezte el, majd a

Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett MA-t fotográfia szakon. Munkájának elismeréseként számos díjat kapott.  És most hadd szóljak róla személyes hangon. 

lldikém, még mindig nem tudom elhinni.

Óvodás korod óta ismerlek, a Szent István parki ismeretségünk miatt adtak szüleid hozzám, hogy én legyek a tanító nénid. Felnőttél, és a tanító-tanuló viszony barátsággá alakult. Hozzám jöttél tanácsot kérni, amikor Rozinak iskolát kerestetek. Rendszeresen visszajártál a Bajzába, jöttél magadtól is, és amikor hívtunk. Boldog vagyok, hogy ott lehettem a 40. születésnapodon. Sosem foglak elfelejteni!

A két legjobb barátnője, Antal Márti és Kertész Luca, akik szintén bajzások voltak, így emlékeztek Ildire a temetésen:

„Imádott táncolni, hatalmasokat tudott bulizni még hajnalban is, amikor már mindenki kidőlt.

A kávét se nem forrón, se nem hidegen itta, sok tejjel és tejhabbal. És olyan finom kávét, mint ő, senki sem csinál.

Gyönyörűen, lendületesen írt, szabályos, dőlt betűi voltak.

Imádott olvasni, falta a könyveket.

Emlékeztek, amikor Rozit várta? Sosem volt boldogabb.

Emlékeztek, hogy küzdött, amikor beteg lett? Sosem volt erősebb.

Emlékeztek, milyen gyönyörű volt? Nagy, göndör haja nőtt.

Rengeteget lehetett röhögni vele.

Imádta a meleget, a napsütést, és nyaranta csodás piros volt a lábkörme.

Imádta New Yorkot.

Imádta Rozit, és mindig az anyukája marad.”

 

Búcsúzunk tőled, Ildi! 

                                                                              Nagy Judit